Europa Prees
Oochel Reuters
K'iintsil

Angkok

Angkok. U kúuchil Tribunal Supremo de Bangladesh ts’o’ok u jets’ik u beelilo’ob u yáalkab ja’, ríos, yéetel u muuk’il a’almaj t’aan, beey “kuxa’an kúuchilo’ob” ti’al beyo’ u kaláanta’alo’ob “je’el bixak ka páatake’”, ti’ jump’éel péeksajil ku ya’alale’, je’el bix u tukulta’al tumen jayp’éel ONG, ma’ xaan wa je’el u loobiltik kaajo’ob yano’ob jáalik ti’.

“Ma’ xaan wa ja’e’, leti’ le ba’ax ku asab chi’ichnakkúunsik máak ti’al le siglo ku taalo’, yóok’lal u séeba’anil táan u yúuchul ba’al yéetel, le beetike’ k’a’anan u kaláanta’al “je’el bixake’” u beelilo’ob u yáalkab ja’, te’e p’iis k’iinila’ je’ets’ u a’almaj t’aanil tumen tribunal ti’al ka úuchuk beyo’.

Beey túuno’, ts’o’ok u jéets’el u k’aaba’inta’alo’ob beey “kuxa’an kúuchilo’ob”, le beetike’ ts’o’ok xan u jéets’el máakalmáak u páajtalil wíiniko’ob yano’ob te’elo’, yéetel jóok’sa’ab junjaats ti’ Comisión Nacional de Conversación de Ríos (NRCC), jump’éel u mola’ayil jala’ach, ti’al u kaláantik ba’ax ku yúuchul yéetel.

Le ba’ax ts’o’ok u je’ets’ela’ táan u t’u’ulpachtik uláak’ ts’o’ok u yáax jóok’sa’alob je’el bix Nueva Zelanda, India wa Colombia tu’ux xan jeets’el a’almaj t’aan yóok’lal u páajtalilo’ob kúuchilo’ob tu’ux ku yáalkab ja’ yéetel áak’alo’ob. “Noj lu’umo’ob’e táan u táakbesikubáajo’ob ba’ale’ ma’atáan u k’a’abéetkunsiko’ob a’almaj t’aan je’el bix unaje”, beey tu ya’alaj Himanshu Thakkar, máax jo’olbesik u meyajil Red de Personas, Presas y Ríos del Sur de Asia.

Thakkare’ ts’o’ok u ya’alik ti’ Thomson Reuters Foundation u chi’ichnakil ti’al ka mu’uk’ankúusa’al bix u yúuchul kananil ba’ale’ ti’al ka úuchuke’ k’a’anan u jóok’sa’al kaajo’ob yano’ob te’elo’. “Tu noj lu’umil Nueva Zelandae’, a’almaj t’aane’ ts’o’ok u chíimpolta’al le kaajo’oba’ (beey jump’éel u jejeláasil ba’al ku meyaj beey) accionistas. Leti’ u noj ba’alil”, tu ya’alaj.

Óoxp’éel u beelil u yáalkab ja’ yaan Himalayae’ ku tsáayalo’ob Bangladesh ti’al beyo’ u beetiko’ob u yantal u deltail yóok’ol kaab. U 80 por cientoil u yóok’ kabil le noj lu’umo’, tu’ux kaja’an 165 millonesil máako’obe’, lu’um séeba’an u búulul.

Jo’olpóopobe’ ts’o’ok u káajsiko’ob u jóok’sik kaajo’ob jeets’elo’ob tu jáalik ja’e’, tumen ma’ u beetmajo’ob je’el bix unaj te’e noj kaajo’, Dacca, beey ts’o’ok u ya’alal tumen múuch’kabilo’ob kaláantik Derechos Humanos.

U ti’al Mohamad Abdul Matin, máax beetik u secretario generalil u ONGil Bangladesh Poribesh Andolan, "wa ku beetik uts u luk’sa’al máak te’elo’, u je’ets’el a’almaj t’aane’ je’el u yáantaj ti’al u su’utul ja’ ti’ máaxo’ob ts’o’ok u yúuchtal kajakbal te’elo’".

“Jala’ache’ unaj u yáantaj ti’al u yila’al ba’ax unaj u beeta’al yéetel óotsil kaajo’ob unaj u jeel kaxta’al tu’ux u yantalo’ob wa u kaláanta’alo’ob tu táan noj mola’ayo’ob yéetel u nojochkíinsa’al kaaj”, tu ya’alaj.

Máax jo’olbesik NRCC, Muzibur Rahman Howlader, ts’o’ok u ya’alike’, u mola’ayil jala’ache’ táan u patjo’oltik a’almaj t’aano’ob tu’ux tukulta’an u táakbesa’al kaajo’ob bak’pachtik ja’.